Ebben, az 1801-02-ben épült gazdatiszti házban nevelkedett a magyar romantika kimagasló alkotója, a Szózat költője.
http://www.mire.hu/hu/museums/28
Ebben, az 1801-02-ben épült gazdatiszti házban nevelkedett a magyar romantika kimagasló alkotója, a Szózat költője. Az épület oldalán elhelyezett emléktábla szövege téves: Vörösmarty nem e falak között látta meg a napvilágot. Esztendős is elmúlt, mikor a család ebbe a házba költözött, de gyermekkorának emlékei már ide kötődnek. Érthető tehát, hogy amikor 1837-ben Garay János tudósítást és verset közölt Nyékről, és ezt az épületet tekintette Vörösmarty szülőházának, a költő nem tiltakozott. A ház képe - a belső udvar felől megörökítve - így kerülhetett rá a "Vörösmarty Mihály Minden Munkái" második kiadásának címlapjára is 1847-ben.
Kápolnásnyéken egy harmadik ház is otthont adott Vörösmartynak. A szabadságharc bukása után a köznemesek által fenntartott épületben - a későbbi szegényházban - talált otthonra feleségével és gyermekeivel. Ma már sem ez, sem a szülőház nem áll. Az egykori gazdatiszti lak azonban 1952 óta emlékmúzeum.
A költő születésének 200. évfordulójára újjárendezett kiállítás a XIX. század biedermeier hangulatát idézi.
A szobák berendezése, a bútorok, a tárgyak olyanok, amelyekhez hasonlók Vörösmarty hétköznapi világát alkották. Bár kevés az eredeti relikvia, itt található a költő íróasztala - rajta a Szózat kézirat-változataival, egy intarziás komód, mely a család hagyatékából való, s az a kobaldkék keretben apró pöttyökkel, virágokkal díszített tál, melynek hátoldalán a következő, tintával írott szöveg olvasható: "Ez a pecsenyéstál egykor Vörösmarty Mihályék háztartásában szolgált, tehát a nagy költőnek személyesen használt tulajdona volt. Mikor Vörösmarty Mihály 1855-ben mint már nagy beteg Pestre költözött, neje egyes apró holmikat eladott..."
A kiállítás a legfontosabb dokumentumok segítségével bemutatja a költő életútját, pályaképét és a szinte halála pillanatában kezdődött Vörösmarty-kultusz történetét.